Egyre több digitális nomád jön rá, hogy a munkát és az utazást összeegyeztetni próbáló "hiperszabad" életmód nem is olyan csodálatos, mint amilyennek gondolták.
A hazai IT-szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók számukra jelenleg lehetővé teszik. Ezért egyre többen fontolgatják, hogy külföldi munkáltatónak dolgozzanak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként.
Egy ország jövőjét meghatározó kérdés, hogy hol tart a digitális átalakulás folyamatában. Időnként fontos ennek a folyamatnak az adatalapú reprezentációja is, hogy látszódjon milyen területeken tapasztalható lemaradás, vagy éppen milyen erősségekre lehet építkezni a digitális versenyképesség fokozása érdekében. A Micsosoft által összeálított Digital Futures Index, amely publikus adatokra építkezik, is ezt a célt szolgálja. A felmérés szerint Magyarország régiós átlagon felül teljesített a digitális infrastruktúra szempontjából, és ez vonzó célponttá teszi a digitális nomádok, vagyis a külföldről érkező online vállalkozók körében is.
Alaposan megváltoztatta a járvány a munkahelyeket és az a várakozás, hogy a home office tartósan velünk maradhat, a pandémia elmúltával is. Nem nehéz elképzelni, hogy sokan a zsúfolt betonrengeteg helyett szívesebben dolgoznának home office-ban homokos tengerpartokról vagy trópusi szigetekről. Van több ország is, ami erre épít és tárt karokkal, könnyített vízummal várja a digitális nomádokat már egy éve. A CNBC négy személy tapasztalatait mutatja be, akik otthagyták a nagyvárosokat a járvány közepette, kitérve arra is, hogy mennyibe kerül az élet a digitális nomádok legnépszerűbb célpontjain.
2030-ra 300 millió digitális nomád lehet a világon, vagyis olyan munkavállaló, akinek a munkája 100 százalékban az online térben zajlik, nincs helyhez kötve, így a világ szinte bármelyik pontjáról dolgozhat. Ez a fajta növekedés az ingatlanpiacot is alaposan felforgathatja, teljesen új hatásokat eredményezve mind a lakás, mind az irodapiacot nézve.
A koronavírus járvány az élet minden területére, így a munkavégzésre is jelentős hatással volt. A cégek többsége, ahol kivitelezhető volt, átállt a távoli munkavégzésre, rengeteg vállalat, például a Google, a Twitter, a Fujitsu vagy a Facebook pedig a nyár folyamán bejelentette, hogy megtartja a járvány alatt bevezetett munkarendet hosszú távon is. Ennek egyenes következménye, hogy világszerte egyre többen szakadnak el az irodától. Több ország meglátta a távoli munkavégzésben rejlő lehetőséget és állt elő speciális, úgynevezett digitális nomád vízummal, hogy minél kedvezőbb körülményeket biztosítva vonzza azokat a munkavállalókat, akik távolról dolgozhatnak, hogy utána a jövedelmüket náluk költsék el. Utánajártunk, mi a teendő, ha valaki meglovagolva a lehetőséget útnak indulna, hogy egy évig például Barbadosról dolgozzon, hogy mi alapján célszerű kiválasztani az ideiglenes munkaállomásnak otthont adó országot, és hogy vajon mi a helyzet az adófizetéssel digitális nomádként.
„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!”. „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
